Itt van nekünk ez a két közhelyünk, amit már annyiszor, annyi helyen hallottam, egészen nagy tekintélyű szakemberektől is, és amit egy időben magam is engedelmesen szajkóztam: „a vevő a király”, illetve „a vevőnek mindig igaza van”. Instant, gyorsan oldódó gondolatok ezek, könnyű volt eladni őket, hiszen akármerre nézünk, azt látjuk, hogy sok az eszkimó és kevés a móka.

Márpedig mit tehet egy kereskedő ilyen helyzetben? Próbál minden erejével a vevő kedvébe járni, lesi még a gondolatait is, gyakran messze a tűréshatáron túl teljesítve a vevői vágyakat, ráadásul úgy, mintha ez magától értetődő volna, és még különösebb erőfeszítést sem igényelne.

De tényleg ez a helyes út? Tényleg teljesen alá kell rendelnünk magunkat a vevő elvárásainak? Nos, én azt mondom, nem. Az alá-fölérendeltségi viszony egy olyan mítosz, ami talán már régen sem működött, de mégis, majdnem olyan erősen tartja magát, mint a Mikulás-legenda.

„De hát a vevőből élünk!” - hördülhetsz fel most joggal, Kedves Olvasó, és ebben igazad is van. Ám mielőtt még papírvágó kést ragadnál, hogy összekarcold a monitort, arra kérlek, olvass tovább, és gondold végig a leírtakat. Természetesen nem arról beszélek, hogy ne legyünk készségesek, előzékenyek vagy udvariasak a vevővel szemben. Amiről én beszélek, az sokkal inkább a hozzáállásra, és nem a tevékenységre vonatkozik.

Miért mondom, hogy a vevő nem király többé? Több okot is fel tudok sorolni:

1. Talán ez tűnik a legkevésbé fontosnak, de egy alá-fölérendeltségi viszonyban sosem fogod magad igazán jól érezni, mert nem leszel egyenrangú partner.


2. Az értékesítés és a szolgáltatás sikerének része, hogy időnként tudnod kell diktálni. Ha a vevő a király, akkor ez, mint lehetőség ki van zárva, és ezzel csökkentetted a saját sikered lehetőségét.


3. Ha egyenrangú félként kezeled, a kapott szolgáltatást vagy terméket is többre fogja értékelni. Ha „A vevő a király”-elv szerint azt sulykoljuk a vevőbe, hogy mennyire fontos a pénze, és ezért bármit megkaphat, azzal degradáljuk a kapott termék vagy szolgáltatás értékét. Márpedig nézz meg egy gyereket, akinek csak csettintenie kell, és megkapja, amit akar. Mennyire fogja megbecsülni, mennyire lesz fontos neki? Nem azt mondom, hogy a vevő olyan, mint egy gyerek. Azt mondom, hogy a gyerek éppolyan ember, mint egy felnőtt, csak kicsiben. Mi sem viselkedünk másképp, mint ő, csak a szociális máz vastagabb.


4. A vevő nem azért fog ragaszkodni Hozzád, mert mindent megadsz neki. Azért fog ragaszkodni, mert neki is fontos ez a kapcsolat. De vajon fontos lesz-e neki, ha mindent könnyedén megkap? Nem, fontossá az válik, amiben van némi nehézség, akadály. Talán Woody Allen fogalmazta meg ezt legtalálóbban: „Sosem akarnék egy olyan klub tagja lenni, amelyik felvenne a tagjai közé.”. Ha kicsit sem kell érte küzdeni, akkor nem fontos.

Ezek a legfőbb indokaim arra, hogy miért kellene megszabadulnod „a vevő a király”-elmélettől. A jövő az egyenrangú kapcsolatoké. Egyébként sok éve megfigyelésem és szent meggyőződésem, hogy a vevők többsége nem is akar király lenni, tökéletesen kielégíti őket egy korrekt kapcsolat, amelyben egyenrangú félként tekintenek rájuk.

Javaslatom tehát a következő: legyél udvarias, készséges és előzékeny! Mint ahogy az lennél bármely embertársaddal szemben. Nyugodtan tegyél extra szívességeket! De ne csinálj úgy, mintha ez magától értetődő lenne! Nem baj, ha a vevő is tudja, hogy szívességet tettél neki. Ezt nem kell látványosan felhánytorgatni, de eltitkolni sem. Éreztesd vele, hogy fontos! De legyél tudatában a saját fontosságodnak is! Tartsd észben, hogy szükséged van a pénzére! De ne feledkezz meg arról, hogy neki legalább ennyire szüksége van a termékedre. Különben miért fizetne érte?

A vevő nem király többé. Igazából talán nem is akart az lenni. Talán csak azok találták ezt ki (az biztos, hogy ők értenek egyet vele a leghangosabban), akik királynak hiszik magukat. Nemcsak a kereskedővel szemben, hanem mindenkivel szemben. De nem nagyon érdemes rájuk hallgatni, mert eredményeik ugyan vannak, ám örömük benne annál kevesebb.

Ha tetszett a cikk, segísd azzal a munkánkat, hogy tovább küldö barátaidnak! Azt is szívesen vesszük, ha megírod a véleményedet.