Úton-útfélen hangot adtunk már annak a (lenyűgözőnek egyébként nem nevezhető) megfigyelésünknek, hogy olybá tűnik, mintha a magyart elhagyta volna a humorérzéke, és – mély tisztelet a kivételnek – a jókedv már hálni sem jár belé. Rosszkedvűek vagyunk, idegesek vagyunk, depressziósak vagyunk. Kicsit sem csoda, mondhatjuk, hiszen körülményeink még nyomokban sem emlékeztetnek egy alsó-svájci wellness-központ uralkodó állapotaira.

Ami tény, az tény, de megszállott megoldás-keresőként azt javallanám, fókuszáljunk inkább arra,  hogyan tudunk a lehető leghatékonyabban szembeszállni a gazdasági és szellemi tatárjárással. Ennek egyik kulcsa pedig a FÉLELEM. Mert ugyan mi a rosszkedv, a bizalmatlanság, a stressz, a gyűlölet, ha nem a félelem álruhában? A félelem ott lapul minden negatív érzésünkben, kivéve a szomorúságot és az apátiát, mert akkor az ember már félni sem képes.

Minden félelem közös nevezője a halál. Gondolj csak bele: ha valóban egy cseppet sem félnénk a haláltól, ha pontosan értenénk, mi történik  akkor, amikor megszűnünk jelen formánkban létezni, ha meghátrálás és kitérés nélkül képesek lennénk a halállal szembenénzni – ugyan lenne bármi, amitől félnél? Oké, mondhatjuk, hogy a szeretteink biztonsága, épsége miatt még mindig félhetünk, de itt megint csak a halálról van szó.

Nem akarnék hosszabban a halál témáján csámcsogni, ezért gyorsan ráfordulok a lényegre. Ha megértjük, miért félünk a haláltól, azt is megértjük, miért a halál a gyökere minden félelemnek, és ha a halálfélelmet nem is tudjuk legyőzni, egyéb félelmeinket jelentősen csillapíthatjuk

A HALÁL EGY OLYAN PONT, AMIN NEM LÁTUNK TÚL. EZ AZ EGYETLEN OKA ANNAK, HOGY FÉLÜNK TŐLE.

Ezzel a kijelentésemmel még nem rohannék Nobel-díjért. Az a gondolat viszont, amit a fenti állításból tudunk származtatni, már jóval értékesebb.

MINDEN FÉLELEM FORRÁSA EGY OLYAN PONT, AMIN NEM LÁTSZ TÚL, ÉS KIZÁRÓLAG EZ AZ OKA ANNAK, HOGY FÉLSZ TŐLE.

Bizony. A „mi lesz, ha”-típusú kérdések csak azért tudnak megborzongatni, mert egy olyan állapotra kérdeznek rá, amin nem látsz túl. Félsz a pénztelenségtől? Csak azért, mert nem látod, mi lesz Veled, ha pénztelen leszel. Félsz a magánytól? Csak azért, mert nem látod, mi lesz Veled, ha magányos leszel. Félsz a betegségtől? Csak azért, mert nem látod, mi lesz Veled, ha beteg leszel.

Ez annyira fontos, hogy még egyszer hangsúlyozom: a jövőd egy lehetséges pontja csak azért félelmetes, mert nem látsz mögé. Ha látnád a másnapot, már nem lenne olyan félelmetes.

Ez a leghatékonyabb fegyver a félelem ellen. Amilyen mértékben képes vagy elképzelni, mi lesz AZ UTÁN, amitől félsz, olyan mértékben fog a félelmed köddé válni. Persze nem agitállak arra, hogy minden szabadidődet a nyomor és a sanyar különböző árnyalatainak vizualizálásával töltsd. De ha van valami, ami nyomaszt, amitől nem tudsz szabadulni, ami beárnyékolja a legboldogabb perceidet is – nos, ebben az esetben érdemes egy próbát tenned.

Az ember nem szereti azt nézni, amitől fél. A vicces az a dologban, hogy azért fél, mert nem látja.

Szabó Gábor

 Ha tetszett a cikk, segísd azzal a munkánkat, hogy tovább küldö barátaidnak! Azt is szívesen vesszük, ha megírod a véleményedet.

Véleményem a hírlevélről