Sajna nem így lett. Porszem került a gépezetbe, légy a levesbe, az ördög belecsokizott a ventillátorba. A nagy magyar valóság az, hogy a pozitív gondolkodás sokkal kevesebb embernek jött be, mint ahányan zátonyra futottak vele. Lehet, hogy mi, magyarok genetikailag túl cinikusak vagyunk hozzá?

Szerencsére a helyzet nem ennyire sötét. Tapasztalatom azt mutatja, hogy azoknál, akik lyukra futottak a vonzás törvényével, egyszerűen egy apró félreértésről van szó. Ez azonban elég ahhoz, hogy a pozitív gondolkodásról alkotott elképzelésünket a „csak el kell képzelnem, és már meg is történik” álomvilágából lerántsa a földre, és rájöjjünk: itt bizony melóról van szó, méghozzá kemény melóról.

Lássuk a medvét, let's see the bear – ahogy a művelt román hegyiemberek mondják:

A POZITÍV GONDOLKODÁS LÉNYEGE NEM AZ ELKÉPZELÉS, HANEM AZ ELVÁRÁS.

Mit jelent ez? Az elvárás kb. annyit tesz, hogy „valamire számítani, valamire igényt tartani”.  Nézzük meg, mi a különbség az elképzelés és az elvárás között!

Mondjuk elképzeled, hogy a feleséged egy szexmániás mesterszakáccsá változik – DE  MIRE SZÁMÍTASZ, amikor fakanalat vesz a kezébe? Elképzeled, hogy a férjed egy állandóan frissen borotvált arcú, őrjítően férfias illatot árasztó herceggé alakul át, aki nonstop kazalnyi vörös rózsával a jobb kezében sertepertél körülötted – DE MIRE SZÁMÍTASZ, amikor meghallod az autója hangját? Elképzeled, hogy a főnököd Teréz Anya és II. János Pál pápa szintetizált inkarnációjává változik – DE MIRE SZÁMÍTASZ, amikor megszólal a telefonod, és a kijelzőn meglátod a nevét?

A fentiekből talán már látható, hogy mi a lényeg. A többség azért bukik bele a pozitív gondolkodásba, mert elképzelni el tudja a sikert, de elvárni már nem. És ezzel kapcsolatban van egy rossz hírem: az elvárást sem erőltetni, sem megjátszani nem lehet. Hiába ragasztom tele a célfüzetemet harckocsi méretű Merciről és tengerparti luxusvilláról készült fotókkal, hiába mantrázom, hogy „pusztítóan sikeres vagyok” - ha nem tudom ezt elvárni, akkor ez csak álmodozás marad.

Honnan tudom, hogy el tudok-e várni valamit? A válasz a brutális őszinteségben rejlik. Ha magamba nézek (ehhez nem szükséges feltétlenül a hasüreg felnyitása), akkor látni fogom. Minél több a kétség, annál kevésbé valós az elvárás. Milyen lenne az elvárás ideális állapota? Mit gondolsz, holnap reggel fel fog kelni a nap? Mennyi kétség van Benned ezzel kapcsolatban? Na, valahogy így kellene érezned a célodat illetően is.  Fontos megjegyzés: nem baj, ha időnként elbizonytalanodsz. Az a kérdés, melyik gyakoribb vendég a fejedben: a kétség vagy a megkérdőjelezhetetlen bizonyosság?

Akkor ez azt jelenti, hogy nincs kiút? Amit nem tudok elvárni, azt soha nem fogom elérni/megkapni? Szerencsére nem ez a helyzet. Az elvárás fokozatosan növelhető és javítható, a hangsúly pedig a FOKOZATOSSÁGON van. Ha mindig csak egy kicsit, csak annyit teszel hozzá az elvárásaidhoz, amennyit még tényleg képes vagy elvárni, akkor szinte bármeddig eljuthatsz – ha folyamatosan dolgozol rajta. Na, ettől melós a pozitív gondolkodás.

Nézd meg a feleségedet, a férjedet, a főnöködet, az anyagi helyzetedet, az életedet, Magadat – és nézd meg, mi lenne az a plusz pozitívum, amit tényleg képes vagy elvárni, aminek a bekövetkezésére, a megvalósulására tényleg képes vagy számítani! Ne törődj azzal, hogy mások mit képesek elvárni, az nem segít Rajtad. Csak nézz a saját lábad elé, és koncentrálj a következő lépésre! Hosszú út áll még előtted.

Boldog Új Évet!

(Szabó Gábor)

 Ha tetszett a cikk, segísd azzal a munkánkat, hogy tovább küldö barátaidnak! Azt is szívesen vesszük, ha megírod a véleményedet.