2001 óta van lehetőségem arra, hogy beleláthassak különböző méretű és tevékenységű vállalkozások működésébe. 2001 óta keresem a választ arra, hogy a sikeres vezetőket mi teszi azzá. A válasz egyetlen mondatban összefoglalható:

AZOK A VEZETŐK SIKERESEK, AKIKET A MUNKATÁRSAK HAJLANDÓAK KÖVETNI.

A fenti mondatban a kulcsszó a „hajlandóak”. A hajlandóság kulcsa pedig az önkéntesség. Amikor az ember hajlandó megtenni valamit, akkor azt saját akaratából teszi, vagy legalábbis nem ütközik az akaratával. Kényszeríteni akkor kell valamire, ha magától nem hajlandó. A büntetés, a fenyegetés, az erő – ezek mind a kényszerítés eszközei.

DE MI A GOND A KÉNYSZERÍTÉSSEL?

A kényszerítés időnként szükséges lehet. Előfordulnak olyan helyzetek, amikor egyszerűen nincs idő arra, hogy udvariaskodjunk. De ha egy vezető túl nagy hangsúlyt ad a kényszernek, két következménnyel kell számolnia:

1. A KÉNYSZERÍTÉS AUTOMATIKUSAN ELLENÁLLÁSRA KÉSZTETI A MUNKATÁRSAKAT. HA EZ AZ ELLENÁLLÁS NEM NYÍLT ÉS KÖZVETLEN, AKKOR REJTETT ÉS KÖZVETETT LESZ.
2. A HAJLANDÓSÁG CSÖKKENÉSÉVEL EGYENESEN ARÁNYOS A KÉPESSÉGEK CSÖKKENÉSE. MINÉL KEMÉNYEBB ÉS BRUTÁLISABB EGY VEZETŐ, ANNÁL OSTOBÁBBÁ TESZI A MUNKATÁRSAKAT.

Nézzük meg először az első pontot! Az ember legalapvetőbb igénye a szabadság utáni vágya. Ez evolúciós örökségünk, így amikor korlátozni vagy kényszeríteni próbálnak bennünket, ösztönösen ellenállunk. A munkatársak ezt a következőképpen tudják megvalósítani:

1. Tétlenség – amíg a főnök lát, dolgozunk, ahogy kikerülünk a látómezejéből, lazítunk.
2. Hanyagság – elvégezzük a ránk bízott feladatot, de nem vagyunk felelősek azért, hogy sikerül, lesz, ahogy lesz.
3. Önzés – egyetlen dolog számít: hogy nekem mi a jó. Ha a cég érdekei találkoznak a saját érdekeimmel, akkor a cégnek szerencséje van, ha nem, akkor nem kérdés, melyiket részesítem előnyben.
4. Nyílt ellenállás – a változtatások, újítások mérlegelés nélküli elutasítása, sértődöttség, hőzöngés, a többiek lázítása, az „önkéntes szakszervezeti vezető” szerepének felvállalása.
5. Rejtett ellenállás – „A főnök legjobb barátja”, „az egyetlen, akire igazán számíthat”. A háttérben manipuláció, a munkatársak egymásnak ugrasztása, a vezető munkatársak ellen hangolása.
6. „Én csak jót akartam” - gyakori hibák, kisebb-nagyobb károk, amelyek természetesen mindig „véletlenül” következnek be. Valójában egy kifinomult bosszúhadjáratról van szó.
7. A kudarc megvalósítása – az ilyen munkatárs látszólag rendkívül készséges és együttműködő, de az esetek többségében kudarcot vall.

A fenti jelenségek mind az ellenállás különböző megnyilvánulásai. Természetesen meg lehet valakit annyira törni, hogy már ne is akarjon ellenállni, de mire idáig eljutunk, egy olyan munkatársat kapunk, aki teljességgel hasznavehetetlen.

Ami a kényszer és a képességek csökkenése közötti összefüggést illeti, számos vizsgálat és kutatás bizonyította be kétséget kizáróan: minél nagyobb az egyén cselekvésre való hajlandósága, annál inkább képes kiaknázni veleszületett képességeit és adottságait. Valójában azt mondhatnánk, hogy a képesség és a hajlandóság kéz a kézben járnak.

MIT NYERHET EGY VEZETŐ AZZAL, HA KÉNYSZERÍTÉS HELYETT INKÁBB A MUNKATÁRSAK HAJLANDÓSÁGÁRA ÉPÍT?

1. Csökken a rá nehezedő stressz (sok vezetőből éppen a munkatársakkal folytatott küzdelem veszi ki a legtöbbet)
2. A munkatársak aktívabbá, önállóbbá válnak.
3. Megszűnik a klikkesedés, javul a csapatszellem.
4. Növekszik a cég forgalma, bevétele (a munkatársak aktív vagy passzív ellenállása valószínűleg mindennél nagyobb kárt tud okozni egy vállalkozásnak).

A tartalomból:

• Miért a pénz a leggyengébb motivációs eszköz?
• Melyek azok a motivációs eszközök, amelyek jóval erőteljesebbek, mint a pénz?
• Mitől lesz egy vezetőnek tekintélye a munkatársak előtt, és hogyan növelhető?
• Mit tanulhat egy kisvállalkozás vezetője Dél-Amerika felszabadítójától, akit a történelem egyik legnagyobb vezetőjeként tartanak számon?
• Miért veszíti el a magasabb fizetés az ösztönzőerejét, és hogyan előzhető ez meg?
• Mi áll a hátterében annak, ha egy vezetőnek túl gyakran kell utasításokat kiadnia?
• Milyen helyzetben indokolt, hogy egy vezető megdühödjön, és mikor káros?
• Mitől függ az, hogy egy munkatárs mennyire képes hatni a veőkre vagy az ügyfelekre?
• Mi a XXI. század legmeghatározóbb motivációs eszköze?
• Mi a vezetői képesség legnagyobb gátja?